IL TERREMOTO – A FÖLDRENGÉS

DÁTUM: 1908 December 28, reggel 5:20-kor

ERŐSSÉGE: 7.2

ÁLDOZATOK: Kb. 86000 fő

DATA: 28 dicembre 1908, ore 5:20
MAGNITUDO: 7.2
VITTIME: 86.000 circa

A földrengés az egyik legsúlyosabb katasztrófa Olaszországban. A rengés miatt a szinte teljes megsemmisítette a városokat a Messina és a Reggio Calabria, földrengés után mindkét város mintegy 6000 négyzetkilométeres területen pusztult el. Mintegy minimum 86000 áldozattal. A talaj és az épületek minősége határozza meg a súlyosságát a kár hatalmas. A Messina, a régi és különösen a kisebb, laposabb városrész környékén teljesen megsemmisült, a homokos talaj mentén szenvedtek a legsúlyosabb károkat. Sok fontos épület elpusztult, köztük a híres "Palazzata". Nemcsak az épületek, hanem a közlekedési hálózata is ment tönkre a kikötő, a vonatállomás. A rengés követte 10 perccel később egy pusztító szökőár hullám, amely során nagyobb károkat és baleseteket és még több áldozatot követelt. Földrengés után teljesen átalakult a két város. Messinában több mint 800 temploma volt most meg 100-nál kevesebb. Szintén Reggio Calabriában is, nincs olyan épület ami megmarad, csak a Két tornyú vár.  Még mai napig is bármikor jön egy újabbi földrengés és cunami is. Nápoly után Olaszország egyik legveszélyesebb a Messinai szoros mentén élni. Ha Nápolyban kitört a Vezúv, majdnem 3millió áldozat lenne. Itt Messina szoroson majdnem 610ezer ember él.

Il terremoto rappresenta una delle più gravi catastrofi sismiche verificatesi in Italia. La scossa provocò la distruzione quasi completa delle città di Messina e di Reggio Calabria, interessando con i suoi effetti più gravi un’area di 6000 kmq. Le caratteristiche dei terreni di fondazione e la qualità delle costruzioni determinarono la gravità dei danni osservati. A Messina, la parte vecchia ed in particolare la parte bassa e pianeggiante della città, fondata sulle sabbie subì i danni più gravi. Furono distrutti molti importanti edifici, tra questi la famosa “Palazzata”, la sequenza di edifici che costeggia il porto, già distrutta e ricostruita dopo il terremoto del 1783. Danni gravissimi si registrarono in numerosi paesi e piccoli centri dell’entroterra sia messinese che reggino. La scossa fu seguita circa dieci minuti dopo da una devastante onda di maremoto, che produsse ulteriori danni e vittime. Per la vastità dell’area coinvolta e per le conseguenze, l’evento condizionò per anni l’economia e le dinamiche demografiche delle aree colpite, che furono caratterizzate da un momentaneo spopolamento al quale seguì un flusso migratorio richiamato dalla richiesta di manodopera necessaria alla ricostruzione.